A kurzuson megerősödött bennem, hogy még többet olvassam és kutassam az Igét és megálljak ezeken az Igéken, megvallva az élethelyzeteim fölött. Magammal hozott Ige: "Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben lesz teljessé." 2Kor 12,9
Megértettem, ahhoz hogy elbírjam a szellemi fegyverzetet, meg kell erősödnöm az Úrban, ami a saját erőmből nem fog menni. A hitem pajzsa akkor védi az egész testem az ellenség tüzes nyilai ellen, ha a Lélek erejével van átitatva. Ugyanakkor a rossz gondolataim, félelmeim, alkalmatlanság érzésem olyan, mint egy madár, én döntöm el, hogy ez a madár fészket rak a fejemen, vagy engedem tovaszállni.
Hálás vagyok Istennek, hogy a hétvégén teljes lélekkel ott lehettem a kurzuson. Szólt az Úr, meg kell adjuk magunkat az Úrnak és ne legyünk langyosak, legyünk irgalmasak, megbocsátók, békések, szerethetők. A második nap mintha jobban megérintett a közbenjárással kapcsolatos téma. Figyeljek, hogy mire hív az Úr, mert Ő mindig formál.
Ez a hétvége rávilágított, hogy milyen fontos az Igéből táplálkozni, ha jön a kísértés, tudjunk ellenállni. Fontos az Istenre való teljes ráhagyatkozás. Bízom-e benne minden helyzetben, engedelmes vagyok-e? Ő adja a győzelmet, nem a magam erejéből sikerül. Mindig adjak hálát és dicsőítsem mindenért.
Legmélyebben az érintett meg engem, hogy az imában a szívemet adjam Istennek.
Döntök:
Levetem a régi gondolkodást, Isten tenyerébe vetem magam. Isten látja, mivel küzdök, és neki tökéletes a terve az én életem minden problémájára. Ahhoz, hogy gyümölcsöt teremjek, először én nekem kell változzak, megerősödjek az Úrban és az Ő hathatós erejében, hogy ellen tudjak állni az Ő fegyverzetében az ördög cselvetéseivel szemben. Nem nekem van jogom az ítélkezésre, még akkor se, ha nekem van igazam. Az ítélkezés Isten dolga.
Tudatosítom magamban, hogy ha bántanak, álljak meg, kérjem a Szentlelket, hogy felismerjem, gonosz embereket használ fel ellenem.
Megértettem, az Úr harcol értem, és tőlem azt kéri, maradjak veszteg, és tegyem, ami tiszta, igazságos, magasztos, szeretetre méltó es akkor velem lesz a békesség Istene.
Újra megerősödött bennem, hogy a Szentírás, mint Isten igéje nem csak egy eszköz a sok közül, hanem nélkülözhetetlen alapja a lelki életünknek.
A Bárány vére és a tanúságtétel szavai által megszerzett győzelmi zászlót elől kell tartani, vagyis kézben, nem csak azért, hogy lássák, hanem hogy mi se felejtsük el, milyen zászlóaljhoz tartozunk.
Bár nem biztos, megadatik nekünk, mint Elizeus szolgájának, hogy saját szemünkkel meglássuk az Úr seregét a harcainkban, de hittel megragadhatjuk az igét és már nem kell félnünk, mert "többen vannak velünk, mint ellenünk. "
Amit nagyon megtanultam, hogy Istennek mindenre van egy válasza és fontos, hogy meg legyek alapozva az igében, hogy szilárdan álljak az Atya szavában és általa kijelentett igazságokban. Ezt csak a rendszeres Szentírástanulmányozással érhetem el.
Isten a békességet adta nekünk, ha békéd van, tudsz tanulni. Az Úr figyel rám és kezemben a kard, tudok védekezni mondván: meg van írva. Istennek jó tervei vannak, és mindig velünk van. Meg kell állnunk Isten előtt, időt adjunk neki. Tartsuk meg törvényeit, dicsőítsük meg Istent, de mindenek előtt hálaadással járuljunk eléje. Jézus értem, érted imádkozott az Atyához: te tartsd meg őket, és ahogy engem szeretsz, úgy szeresd őket, gyermekeidet. Imádkozzunk egymásért, kérjük az áldást, hogy nyugodt életünk legyen. Legyünk céltudatosak és higgyünk, bízzunk Benne, Jézus vére a pecsét. A kegyelme mindig velünk van.
A kurzus rávilágított arra, hogy felelősségem a másokért való imádkozás, barátok, családtagok, előljárók és vezetők. Pontos és egyszerű útmutatást adott arról, hogyan is kell helyesen másokért imádkozni és magamért is hogyan tudok imádkozni. Segített letisztázni, mit jelent imádkozni és hogy miért imádkozunk. A szellemi harcok elkerülhetetlenek, de Isten minden harc felett áll, Ő a győztes. Nagyon sok konkrétummal, Igével, alátámasztott példa hangzott el a kurzus alatt, ami megerősített még jobban, hogy a Szentírás aktuális, élő és hatékony a szava.
Végtelenül hálás vagyok, amiért az Úr elhívott erre a kurzusra. Ismét megtapasztaltam, hogy éppen akkor került sor erre a képzésre, amikor nekem a legnagyobb szükségem volt rá. Szükségem volt arra, hogy felnyíljon a szemem és Isten szemüvegén keresztül láthassam azt a helyzetet, amibe belekerültem néhány napja. A testi, lelki "hátizsákom" már nagyon nyomta a hátam, de ezt a hátizsákot, a haragot, békétlenséget sikerült letenni Jézus elé. Átadtam ezt a helyzetet Jézusnak, megértettem, hogy át kell adnom az irányítást Istennek, Ő akkor is cselekszik, amikor úgy tűnik számomra, hogy egyedül vagyok a gondjaimmal. Magamra tudtam venni az új ruhát, ami még nagy rám, de hiszem, hogy a Jóisten a Szentlélek által megad minden segítséget és útmutatást, hogy növekedni és erősödni tudjak a hitben és az Ő Igéjének a tanulmányozásában. Csak úgy bírhatom el Isten fegyverzetét, hogy megállhassak az ellenség cselvetéseivel szemben. Megértettem, hogy az imádság elsősorban Isten imádásáról szól, nem rólam. Ha dicsőítem az Ő nevét, akkor engem fog felemelni. És akármilyen helyzetben vagyunk, mindig van, amiért hálát adjunk neki. Dicsőség Istennek!
Dicsérem Jézust a Szellemi harc és közbenjárás kurzusért, hogy részt vehettem. A Búzamag közösségnek, hála, hogy meghívta Katát és Lacit. Példa jellegű az életük. Nekem tetszett az éber harcossága, figyelmeztetése, hogy ne lankadjunk, buzdítása a megbocsátásra, szeretetre, figyelmességre. Minden nap tartsunk lelki edzést imával, böjttel és virrasztással, hogy tudjuk megvédeni a szívünket, gondolatainkat, tudjuk magunkra ölteni a lelki fegyvereket, az új ruhákat. Ahhoz, hogy győztesek lehessünk, figyeljünk a kőre, mely által a forráshoz visszajutunk és mindenért hálát adjunk. A közösségre, mindenkire áldást kérjünk.
Hálás vagyok Istenek, hogy részt vehettem a kurzuson. Nagyon mélyen meghatottak a tanítások. Isten megmutatta, hogy ne mással beszéljem meg a gondjaimat, bajaimat, hanem Istennek mondjam el. És ne embereknek akarjak megfelelni, hanem Istennek. A harc fölöttünk dúl, minket akar kiragadni a jó Isten kezéből és mindegyikünknek meg kell vívni a maga csatáit, meg kell hozni a maga döntését. Ebben a küzdelemben nagyon hatékony fegyver az ima és dicsőítés, Istennel való beszélgetés. Isten jelenlétének tudatos befogadása, hogy ki tudjuk nyitni a szívünket.
Én rájöttem, hogy mindig tanulunk valamit, nem elégedhetünk meg azzal, amit tudunk. Krisztus katonájaként hogyan védjük meg magunkat, amikor támadások érnek, hogy mit engedünk be a szívünkbe, a gondolatainkba, nem mindegy, mit hallgatunk és kire hallgatunk, hogy hogyan imádkozunk, Jézust valljuk meg, vagy a panaszt tesszük első helyre? Nem lehet egyszerre dicsőíteni az Urat és panaszkodni.
Legyünk céltudatosak, merjünk odamenni Jézushoz.
Milyen fontos az elhatározás, hogy döntök, figyelem, hogy az Úr mire hív az Igén keresztül, ismernünk kell az Igéket, az a mi fegyverünk. És külön köszönöm, hogy gyakorlati részben is megtapasztaltam a szolgálatot, milyen Isten szolgálójának lenni, közbenjárni másokért.
A hétvégi kurzus megerősítette bennem, hogy keresztségem és istengyermeki mivoltomban milyen nagy hatalommal ajándékozott meg Isten, és hogy keresztény kötelességem felvenni a harcot a gonosszal, a bűnnel, de ebben nem vagyok egyedül, mert Isten számtalan "fegyvert" ad a kezembe. Ebben jó volt megerősítést nyerni.
A kurzuson megélt tapasztalatom az, hogy a dicsőítés a lelkemet Istenhez emelte, és ahogy Kata kibontotta az Igéket, nagyon elmerültem az Isten igéjében, úgy éreztem, hogy az táplálék. Elhatároztam, buzgón fogok táplálkozni belőle, mert így meg lehet állni a szellemi harctéren Isten Igéje által.
Régóta nem tanultam igét, de most újra kezdtem kiírni, rögzíteni. Próbálom megélni, hogy a szavaim építőek legyenek és kerüljem a bomlasztó beszédet. Új módon értettem meg az Úrnak való engedelmesség fontosságát - "alapöltözet" Isten fegyverzete alá.
Az "emlékköves" gyakorlat segített újra felidézni azokat a helyzeteket, amikor valóban Isten kezét éreztem az életemben, és hogy bízzak Benne: ma is gondoskodik, szeret, csodát tesz, ha szükség.
Ezen a kurzuson megértettem, hogy a szellemi fegyverzetbe öltözés előtt van egy nulladik lépés: magunkra ölteni az új embert. Mielőtt harcba indulnék, tudnom kell, ki vagyok és kinek az oldalán harcolok. Ez mindennek az alapja.
Megerősödött bennem, hogy Isten maga harcol értem, Ő szerzi meg számomra a győzelmet, Ő mellettem áll akkor is, amikor nem érzem, nem látom Őt. Az én dolgom a harcban az, hogy engedelmeskedjek neki: ismerjem az Ő hangját és azt tegyem meg, amit Ő kér, akkor, amikor Ő mondja.
Amikor befogadva Jézus Krisztus megváltásának erejét megvallottuk szavainkkal, hogy Ő a győztes, a Szentlélek felhozta bennem egyenként az elmúlt évek harcait és azokat a győzelmeket, amiket Ő már megszerzett nekem. Nagy hála töltötte el a szívemet és bátorságot, reményt adott a jelenlegi harcaimban.
Imádkozzak hittel, Jézus sokkal többet ad, mint amit tőlem kér. Ne adjam fel a közbenjárást a körülmények miatt, mert nagy a jutalma. És vannak dolgok, ami fölött nincs hatalmunk, ezért ne kárhoztassam magam, ha nem az lesz az eredmény, amit vártam. Teljes szívvel bízzak az Úrban, az Ő döntésében, bölcsességében.
Elhatározni, hogy élő kapcsolat legyen az Úrral. Isten a szívemet vonzza, mert terve van velem. Engedelmeskedni Istennek akkor is, mikor nem látom tervét. Lélekben és igazságban imádni Istent.
Végül: A kegyelem nem azért ingyenes, mert nincs értéke, hanem azért, mert olyan drága, hogy emberi erővel megfizethetetlen”
A kurzuson megértettem a szellemi fegyverzet fontosságát, értelmét. Magamra kell öltsem Isten fegyverzetét, igéjét, evangéliumát. Ha engedem a bántást az életemben, akkor nem használom jól a megváltás ajándékát. Amikor embertársamtól bántás ér, ne szálljak perbe vele, ne haragudjak rá, mert az Úr érte is meghalt a kereszten. A támadás az ellenségtől jön és az embert használja fel ellenem. Engedelmeskedjek Istennek, ha hív, ha pedig küld, menjek. Ha azt mondja: maradj veszteg, akkor azt tegyem, ha nem is látom a célt, tartsak ki. Legyek kitartó, hűséges, bátor, mert Ő mindig velem van.
A Szellemi harc és közbenjárás kurzusra elsősorban hálával és köszönettel gondolok vissza, hogy az Úr kegyelméből részt vehettem, új ismereteket kaptam a szellemi harcról és a közbenjáró imádságról, olyan tapasztalatokkal gazdagodtam, amelyek hatással lesznek a további lelki fejlődésemre és megerősítenek az úton, amelyen elindultam. Különösen sokat jelentettek számomra az elhangzott tanítások és a Szentírás igéi, amelyek új megvilágításba helyezték a lelki küzdelmeket, és megerősítettek abban, hogy a Megváltó által mindig van remény és győzelem. Megtapasztaltam Isten kegyelmét, békéjét és szeretetének megerősítő erejét. Bátorítást és eszközöket kaptam arra, hogy bizalommal álljak helyt a mindennapi lelki harcokban és még nagyobb hittel vállaljam a közbenjáró imádság szolgálatát.
Hála van a szívemben
Köszönöm Uram, hogy megmutattad a szeretetedet. Köszönöm, hogy akkor is munkálkodsz az életemben, amikor nem látom vagy nem értem, mit teszel. Köszönöm, hogy türelemre tanítasz, és hogy nem mondasz le rólam. Ma még inkább szeretnék Hozzád tartozni. Formálj olyanná, amilyennek Te szeretnél látni! Adj alázatos szívet, engedelmességet és bátorságot, hogy azt az utat járjam, amelyre elhívtál. Tudom, hogy nélküled semmit sem tehetek, de Veled minden lehetséges, amit Te akarsz véghezvinni az életemben. A Te szereteted az, ami megtart, felemel és reménységet ad. Köszönöm, hogy a Tiéd lehetek.
Szellemi harc és közbenjárás
Nagy meglepetés volt a hétvége. Úgy érzem, egy lépcsőszintet léptem felfelé. Az Úr nagy dolgokra hív, terve van velem, olyan dolgokra, hogy fel sem tudom fogni. Ma megmutatott felém egy olyan szeretetet, amiről nem is gondoltam volna, hogy valaha kinyilatkoztatja előttem. Kicsit hasonlít ahhoz, amikor szerelmesek vagyunk, de ez nem emberi szeretet, hanem isteni. Szavakkal nehéz leírni. Ez egy magasabb szinten megtapasztalt szeretet: átölel, biztonságot ad, melegséget nyújt, a szívünk élővé válik és a szeretete teljesen átjár.
Egyszer megkérdeztem valakit: „Ti hogyan érzitek a Szentlelket? Hogyan tudtok ilyen mélyen imádkozni, és hogyan láttok isteni képeket?” Azt válaszolta: „Mi csak elhittük, hogy az Úr megmutatja ezeket.” Egyszerűen elhitték, hogy szeretve vannak az Úr által.
Sok mindent a kicsi emberi elménk túlbonyolít, pedig annyi minden olyan egyszerű és tiszta. Minden meglepetés volt. A nevemen szólítottak. Uram, megszólítottál! Hangosan kimondták a nevemet és rám adtál egy köpenyt, amely sokkal nagyobb volt nálam, de Te tudod, hogy bele fogok nőni. Már régen kértem Tőled, hogy küldj egy jelet vagy egy érintést, és most átöleltél a szereteteddel. Boldog vagyok, Uram, hogy felemelted szolgádat.
Egész hétvégén Kata beszélt hozzám, de valójában az Úr szólt rajta keresztül. Milyen régóta vágytam, Atyám, a közelségedre! Mennyire megmutattad magad, mennyire átöleltél, mennyire szóltál hozzám! Egy ideje böjtölök és kitartóan imádkozom minden nap. Lehet, hogy ez is segített: kiüresítettem magam, hogy tiszta szívvel tudjak az Úr elé járulni.
Igéid összeértek, a földről az égig emeltek. Most nagyon sok minden világossá vált. Eddig csak elméletben ismertem ezeket, de most meg is tapasztalhattam. Például azt az igét: „Ha az én kutamból isztok, soha többé meg nem szomjaztok.” Ezt az érzést is átélhettem. „Kérjetek, és adatik nektek.” „Örök szeretettel szerettelek titeket.” Most már megértettem, Uram, hogy kitartóan kell várni. Sokáig nem értettem, miért váratsz, mielőtt megmutatod magad. Nekem is legalább hétszer kellett körbejárnom a jerikói falat és türelmesen kivárnom, hogy úgy mutatkozz meg előttem, ahogyan azt soha nem gondoltam volna. Ilyen mennyei boldogságot még soha nem éreztem. Teljes bizonyossággal tudom, hogy megváltottál engem, és én megvallak Téged. Most már teljesen a Tiéd vagyok. Tedd velem azt, amit szeretnél, én pedig engedelmeskedem Neked és alázatosan követlek.
Az egyik szünetben Kata egy olyan mondatot is elmondott, amelyről tudom, hogy Tőled érkezett: „Isten nem az alkalmasokat hívja el, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá.”
Hiszem, hogy az egyszerűségemet, az alacsony termetemet, a szerénységemet és a csendességemet használod fel arra, hogy erőssé és harcossá tegyél. Nagy harcossá.
A kurzus számomra sok mindent új megvilágításba helyezett és megerősített. Új vágyat kaptam a szívembe, hogy ismerjem meg Isten igéjét még jobban, és főleg, hogy megvalljam életem minden helyzetében; valamint az is, hogy időt töltsek Istennel, és az imádságom kapcsolattartás legyen, ne kívánságlista.
Különösen a szívemhez szólt az, hogy úgy nézzek az emberekre, hogy értük folyt Jézus drága vére.
Sokszor gondoltam arra, hogy értem ki imádkozik, ezért csodálatos élmény volt új módon meghallani, hogy Jézus a főpapi imájában értem közbenjár. Ezt az imát át is elmélkedtem a kurzus után.
Ezen a hétvégén Pál apostol szavai érintették meg a szívem. Megértettem a dicsőítés és az ima fontosságát. Pál és Szilás is ezt tette a börtönben, nem féltek, hanem dicsőítették az Urat és csoda történt. Fontos, hogy állandó, élő lelki kapcsolatban legyünk Istennel, amelyben minden gondolatunkat, cselekedetünket, hálánkat átitatja az ő jelenléte. Mert azt mondta Pál, hogy: „Szüntelenül imádkozzatok..." Hála és köszönet ezért a hétvégéért!
A kurzus engem megerősített több olyan dologban, amik kérdésként fogalmazódtak meg bennem. Isten mindig tudja, hogy amit kérünk, az a javunkra válik-e és aszerint válaszol. Őt bárhol és bármikor megszólíthatjuk, nincs helyhez és időhöz kötve, nem kell bejelentkezni és időpontot kérni. Hozzá csak teljes őszinteséggel, bizalommal és szeretettel érdemes közeledni. Én úgy érzem, hogy a Jóisten az Atyám, Jézus a Testvérbátyám, Mária az Édesanyám, hozzájuk ezzel az érzéssel tudok fordulni. Az életem során visszagondolva (73 év) mindig ott voltak velem, segítettek, megvédtek, tanácsoltak. Még csak nem is kellett kérnem a segítségüket, csak elfogadjam azt a sok jót, amit nekem nyújtottak. Nagyon-nagyon hálás vagyok ezekért. És hálás vagyok azért is hogy részt vehettem ezen a kurzuson.
Hálás vagyok, hogy ott lehettem a SZELLEMI HARC ÉS KÖZBENJÁRÁS kurzuson. A tanítások nagyon mély benyomást tettek, végig azt éreztem, hogy csak nekem szól. Jó megtapasztalni, hogy Isten szelíd, türelmes, hűséges, irgalmas. Ami számomra fontos, hogy türelmes kell lenni és engedelmes, valamint mikor imádkozol és elkalandozol, nem baj, térj vissza újra meg újra. "Maradjak veszteg"!!! A kurzus után jobban odafigyelek, mire mondom ki hogy "imádom", mert az imádat csak Istennek szól!
Nekem nagyon jó volt a kurzus, új ismereteket kaptam az imáról és egy-egy szentírási rész, amit ismertem, új mondanivalót tartogatott számomra.
Nagyon mélyen érintett, amikor egymásért imádkoztunk a végén, nagyon mély békét éreztem.
Számomra jó volt az a sok Ige, amivel alátámasztotta mindazt, amivel a hétvégén hozzánk szólt. Az elmondottak alapján még sokat kell változtassak a gondolkodásomon és sok területén az életemnek.
Ez a hétvége számomra nagyon megerősítő volt. Jó volt Isten fegyverzetét magamra venni, és feladatot is kaptam, hogy megerősödjek és belenőjek ebbe a fegyverzetbe. Arra hív az Úr, hogy adjam oda a tizedet az időmből. Jó volt hallani, hogy Istennek jó terve van minden ember életére, és hogy Ő szüntelen harcol értünk. A sok Ige, ami elhangzott a hétvégén, nagyon sokban segíti az Istenkapcsolatom megerősödését.
A szellemi harc és közbenjárás kurzuson megértettem, hogy Istennek kell átadnom a szívemet teljesen, hiszen Ő a győztes Király és hogy Ő adja a diadalmat. Isten harcol értünk, mi csak ellen kell álljunk az ördögnek, felöltve Isten fegyverzetét. Még megértettem, hogy a döntés alapja a szívünkben a bizalom és a hittel való imádkozás. Minden helyzetben jóban-rosszban dicsérjük, dicsőítsük, magasztaljuk, imádjuk és áldjuk az Istent, kifejezve szeretetünket, hiszen Jézus Krisztus Vére a pecsétünk.
„Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségtek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, a kit elnyeljen” 1Pét 5,8
Ezt az igét új fényben értettem meg. Valójában a fogatlan oroszlán azért ordít, mert így akar félelmet kelteni, mivel már fogatlan. Fogatlan, mert Jézus megváltása által az ördög le lett fegyverezve, úgymond átesett Jézus által minden fogászati beavatkozáson. Jézus győzelme által én is győztes lehetek, Jézus nevét megvallva a szellemi harcaimat győzelemre viszi. Jézus megváltása által új ruhát kaptam, mint a tékozló fiú, miután visszatért az Atyai házba. Én Isten szeretett gyermeke vagyok, örökös és nem szolga.
Istennek legyen hala a kurzusért! Elsősorban megértettem, hogyan kell magunkra ölteni Isten szellemi fegyverzetét és hogy mit jelent mindenik "öltözet" külön-külön, és hogy nem lehet csak úgy magunkra kapkodni mindent. Aztán a szívemet nagyon megérintette az az igazság, hogy Isten nem változtat a rólam alkotott tervével kapcsolatban: nem szabja rövidebbre az életem folyamán a terveit velem kapcsolatban annak függvényében, hogy én bizonyos helyzetekben elbukok vagy vargabetűket írok le és így fizikai időt vesztegetek el. A harmadik tény pedig, hogy figyeljek, mire hív Isten, ne saját magam határozzak el dolgokat.
Pár gondolat, amik megragadtak, megmaradtak a kurzusról:
Amit szívemre helyezett az Úr, hogy töltsek több időt Vele és az Igéje tanulmányozásával. Hogy a harcok, kísértések, problémák idején tudjam, mint Jézus, ami "meg van írva."
Az Igén forgassam a gondolataimat, mindazon, ami szent és igaz, és figyeljek, mivel töltöm meg a szívem és a gondolataim. Beszédem meg legyen igaz és egyenes. Ne mind kozmetikázzam a mondandómat.
Ne a saját elhatározásom szerint töltsek időt az Úrral, hanem keressem, hogy Ő mire hív, és vezet. Figyeljek a Szentlélekre, ebben is, és azt bátran tegyem, amire hívást érzek.
Gyűjtsek minél több "emlékkövet", hogy emlékeztessem magam Isten győzelmeire az életemben. Így tud növekedni a hitem és a bizalmam Benne.
A kurzus segített, hogy Isten jelenléte járja át a mindennapjaimat tudatosabban. Döntsek Isten mellett a kísértéseimkor, a hitben megállva imádkozzak, Isten igéjére, igazságaira figyelve és gyakoroljam a közbenjáró imát.
Tetszett nekem a kurzuson, hogy minden mozzanata alá volt támasztva Isten igéjével, az Ő igazságával. Nem csak a tanításokon keresztül tanulhattunk, hanem ezen a jó példán keresztül is. A szellemi harc minden területén fontos, hogy védjük a szívünket, a gondolatainkat és hittel hirdessük Isten igazságait és az evangéliumot. Teljes bizalommal legyünk Isten iránt, erősítsük a Vele való kapcsolatunkat és engedelmeskedjünk az Ő tanításának Szentlelke által. A győzelem garantált. A mi dolgunk csak az, hogy teljesen Rá és az Ő igéjére alapozzuk az életünket!
A hétvégi szellemi harc és közbenjárás kurzus, úgy érzem, megerősítette az alapjaimat, bátorítást, motivációt adott a radikális és elkötelezett Istenkövetésre. Felnyitotta még jobban szellemi szemeimet az igazságra, hogy harc van, amiből egyikünk sem maradhat ki, ezért nem lehetek közömbös és nem lankadhatok. Magával ragadt az előadók szeretetteljes, mély, átéléssel teli előadása, a sok személyes tapasztalat, amelyeket megosztottak, a közvetlenségük és a szemléletes példák. Mélyen érintett a sok bibliából hozott példa, bíztatás. Leginkább az érintett meg, hogy Isten harcol értünk. Megerősödtem az Isten harcos népéhez való tartozásomban. Ezt a kapcsolódást számomra a testvérek előtt kimondott döntésem és az erőteljes közös dicsőítés tette még meghatározóbbá. Jó, hogy ebben a küzdelemben nem vagyunk egyedül.
A Szellemi harc és közbenjárás hétvégén megerősödött bennem, hogy mielőtt felölteném magamra a Páli levelekben leírt szellemi fegyverzetet, van egy megelőző lépés: döntéseim által nap mint nap meg kell újuljon a gondolkodásom, hogy tudjam ki vagyok, hogy a Jézus a zászlóaljához tartozom, Istennek engedelmeskedve a hit tüzével indulhassak harcba.