Köszöntjük a BÚZAMAG KÖZÖSSÉG oldalán!

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Tanúságtételek

Eszter közbenjárás kurzus

Az Eszter kurzust követő napokban is érlelte és értette velem a Szentlélek az ott elmondottakat.

Megértettem, miért és hogyan volt Jézus Krisztus tökéletes közbenjáró és hogyan válhatunk az Ő példáját követve jó közbenjárókká.

Jézus Krisztus, aki bűntelen, kész beállni a bűn sötétségébe, hogy magára vegye a mi bűneink keresztjét és irgalmas imában tud felkiáltani az Atyához az Őt bántókért: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!”.

Mi az ami a legjobban megfogott az Eszter kurzuson?

Tudatosult bennem, hogy igen Isten minket szabadságra teremómtett és hogy mennyire visszaélek az általa felkínált szabadsággal. Ezért sokszor bánom ezt a nagy szabadosságot, és kérem, hogy adja vissza a szabadságomat es hozza el a szívembe a reményt és bocsássa meg az én visszaélésemet.

Hosszabb ideje a közbenjárás módjára próbáltam odafigyelni és tenni is, de nem volt lehetőségem tanítás formájában részleteiben hallani róla.

Most ez az alkalom, az Eszter (közbenjárás) kurzus több mindent adott, ezek közül egyik segített abban, hogy meglássam és még tudatosabban odafigyeljek arra, hogy Isten nem hiába mutat meg nehézségeket-szenvedéseket, hanem azért, hogy járjak közben értük.

 

Szeretném megosztani, hogyan történt a személyes találkozásom Jézussal.

Én egy nagyon jó erkölcsű, vallásos, már-már tökéletes kereszténynek tartottam magamat. A családom-környezetem számára én voltam az ügyes, nem túl okos, de kedves, szerény kislány. Szerettem ezt a szerepet. Magasabb rendűnek éreztem magam, én voltam a jó. Kioktattam a barátnőmet, hogy nem kellene parázna módon élni, a szüleimet és más embereket is elítéltem a vasárnapi kereszténységük miatt. Én pedig rendszeresen jártam hittanra, ifiúsági és más találkozókra, szentmisére gyakran hétköznap is.

Elindított a gyógyulás folyamatában

 

Gyermekkoromra visszaemlékezve átlagos volt. Többnyire szüleimnek igyekeztem megfelelni. A szüleimtől mindent megkaptam, szükséget sohasem szenvedtünk. Valahogy a szeretetet nem tapasztaltam. Egészen kicsi koromtól kövér voltam, sokkal súlyosabb mint a velem hasonló életkorúak. Emiatt kiközösítettek az osztálytársak, család részéről is kaptam címkéket. Gátlálsos lettem, nem tudtam elfogadni magamat és még jobban menekültem az ételbe és az édességbe. Helytelen étkezési szokásaimnak következményei is lettek.